Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.07.26 - 08.03. - Vjetrenyica-barlang, Bosznia és Hercegovina

2014.09.19

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Esemény: Vjetrenyica-barlang Bosznia és Hercegovina                

Helyszín, időpont: BiH, Zavala, 2014 Július 26. – Augusztus 03.      

      

Esemény jellege: Barlang-feltárás, kutatás

 

Az esemény célja: A Vjetrenica-barlang térképe alapján továbbjutási lehetőségek keresése  

 

Résztvevők: Balázs Gergely, Borzsák Kamilla, Egri László, Füzy Zoltán, Holl Balázs, Izápy Viktor, Maucha Gergely, Lerner Balázs, Kiss Borbála, Matuszka Fanni, Mersadorf Anna, Mede Márton, Pataki Róbert, Tarczi Zsófia, Vass Róbert, Wágner Borbála,        

    

Résztvevő szervezetek: Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület, Amphora Búvár Klub, Guanó Barlangkutató Egyesület, Zelena Brda

 

E:\rpataki\cave\PF\Vjetrenice\Panorama3.jpg

(Fotó: Maucha Gergely)

Előzetes:

A Vjetrenica, mint Bosznia és Hercegovina leghíresebb barlangja már régóta foglalkoztatott minket gondolatban. Mivel a Devon Karst Research Society által vezetett Brian Lewarne nevéhez fűződő Proteus Project keretein belül már évek óta dolgozunk Kelet-Hercegovinában, természetesen hallomásból tudtuk, hogy mind állatvilágában gazdag a nevezett barlang, mind pedig méretei miatt is vonzó kutatási területet jelenthet.

 

A korábbi években sikerül alkalmanként meglátogatni a barlangot, de ott valódi tervezett kutatást vagy legalább egy kimerítő megismerő túrát sem tudtunk végrehajtani. Szerencsés módon 2013-ban már látszott, hogy a helyi hivatalos szervek is támogatják esetleges munkánkat, ennek megfelelően 2014 júliusában egy előzetes terepfelmérésre meglátogattuk a barlangot, amely túrán sikerült már eredményeket elérnie a búvároknak. Egyben a helyiek vendégszeretetére és maximális támogatására bízva magunkat megszerveztük a Július 26 – Augusztus 03. közötti túrát.

Célok:

Alapvetően három olyan célt tűztünk ki magunk elé, amelyekkel a hosszútávú kutatás alapjait teremthetjük meg.

 

  1. A Proteus Project a környező barlangok élővilágának megismerésére és védelmére koncentrál, ehhez képest csak irodalmi adatok álltak rendelkezésre erről a barlangról. Mindenképpen célszerű volt olyan szemmel járni a barlangot, hogy a felderítsük a Proteus Anguinus további élőhelyeit. Továbbá célszerű volt a barlang hidrológiai jellegzetességeiről valló Marifugia telepek felderítése és azok vizsgálata, valamint a hidrológiáról hasonlóan sokat mondó esetlegesen megjelenő halfauna megfigyelése is fontosnak számított. Bár konkrétan nem biológus szemmel szemmel próbáltunk eredményeket elérni (tehát nem új fajokat kerestünk vagy nem gyűjtöttünk állatokat), de cél volt, hogy folyamatosan figyeljük a biológiai jellemzőket.

 

  1. Kutatás a száraz részeken, egyben kapcsolatépítés az előző kutatókkal, akik a térképeket készítették a barlangról, mindezek mellett egy esetleges közös kutatás alapjainak megteremtése mindenkivel, aki érdeklődik és érdemben hozzá tud tenni a barlang megismeréséhez. Ennek a része volt a barlang lehető legjobb megismerése, a kutatási célterületek kiválasztása, a meglevő térkép pontosságának vizsgálata, kapcsolatépítés és természetesen a tevőleges felderítés és térképezés a remélt új szakaszokban. Itt szeretném egyből megköszönni Darko Baksic-nak, hogy rendekezésünkre bocsátotta a legújabb felméréseken alapuló térképet.

 

  1. A barlang víz alatti szakaszainak kutatása a Proteus Project keretein belül dolgozó búvároknak egy vonzó és méltó kihívást jelentő feladat. Ennek megfelelően az expedíció alatt több merülés is történt a Donje Vjetrenica felőli oldalról, hogy megteremtsék az összeköttetést a Lukavac-csal. Mindezek mellett részt vettek a búvárok minden más feladatban is, fotóztak, feltártak és környező barlangokban is merüléseket hajtottak végre.

Eredmények:  

 

Azok a szemrevételezések, amelyek a Marifugia Cavatica telepeire vonatkoztak nem mérvadóak. Bár nem találtunk ezekből az élőlényekből, de megjelenésük lenne inkább az, amely a meglepetés lett volna. Az estevela típusú hidrológiai működésre jellemző faj telepeit sem víz alatt sem a száraz szakaszokban nem találtuk meg.

 

A barlang vizeiben a közvetlen felszíni kapcsolatra utaló Gaovicákat sem talátunk. A halak megjelenése leginkább a Donje-Vjetrenica szakaszban volt várható, de az ott merülő búvárok egyik alkalommal sem láttak belőlük. Konkrét és fontos megállapításokat nem lehet tenni a halak hiányából, bár alapvetően mégis feltételezi, hogy a Lukavac, ami a Vjetrenica forrásaként ismert, csak nagyon ritkán és nem rendszeresen találkozik a felszíni vizekkel. Egyben ez azt a kérdést is felveti, hogy a Vjetrenica vizei ha nem jönnek a felszínre, hol mehetnek le a mélyebb karsztba.

 

Az emblematikus Proteus Anguinusnak csak egyetlen egyedével találkoztak a búvárok a Donje-Vjetrenica szifonjában. Bár elhangzott az igény, hogy mennyire fontos lenne a látogatóknak bemutatni ennek a fajnak legalább egy egyedét, de az egyetlen fellelhető példány befogása és a kiállítóhelyre való szállítása nem lenne etikus a barlang élővilágával szemben. Egyben elgondolkodtató, hogy a legdiverzebb élővilággal rendelkező barlangban hogyan lehetséges, hogy csak 1 élő példánnyal találkoztunk, miközben több hasonló barlangban jóval nagyobb egyedszámú populációkkal lehet találkozni. Sajnálatos módon igazából nincsen összehasonlítási alapunk, hogy mekkora egyedszámra kellene számítanunk, hiszen nem találtunk olyan feljegyzést, amelyben a barlang tavait, mint Proteus lelőhelyet azonosította, de mindenképpen kevésnek tűnik az egyetlen példány.

 

Hadesia Kupa (Fotó: Maucha Gergely)

 

További aggodalomra okot adó eset volt, hogy egy régebbi kutatási engedéllyel rendelkező biológust alkalmunk volt megfigyelni, amint egy unikális Hadesia élőhelyről összegyűjtötte az összes állatot. Ezt a típusú viselkedést semmilyen tudományos cél nem indokolhatja. Sokkal közelebb áll a lopáshoz vagy a betakarításhoz, mint a tudományos kutatáshoz.

 

A fentiek alapján alapvetően az többünk benyomása is, hogy a barlang élővilágát valamilyen tudományosnak álcázott céllal jelentősen károsították a korábbiakban, és ha a jelenlegi vezetés meg akarja óvni az állatokat és az abból származó nemzetközi hírnevet, akkor célszerű lenne szigorúan védeni a barlang faunáját. Ennek a célnak, ha létezik, az egyik alapja, hogy soha semelyik turista se mehessen be kíséret nélkül. Abban az esetben, ha lesz a bemutató szakaszon Proteus, akkor ez különösen fontos lesz. További fontos kritériuma a védelemnek, hogy csak meghatározott kutatási céllal és tervvel mehessen be oda valaki. Amennyiben lehetőség van rá, akkor lehetőleg olyan kísérettel, aki helyi és a szívén viseli a barlangok sorsát.

  1. A barlang méreteiből adódóan nehéz helyzetben volt a kutatásra vállalkozó csapat. Bár a

korábbi kutatóktól megkaptuk eredményeiket a térkép formájában, de egy ekkora barlangot gyakorlatilag nem lehet gondos megismerés nélkül kutatni.
 

Az első és legfontosabb feladat számunkra a térkép ellenőrzése volt, annak érdekében, hogy ha találunk továbbmenő részeket, akkor azt milyen megbízhatósággal tudjuk. Szerencsés módon a csoportunk tökéletes felkészültségű tagot tudhat sorai között, aki pusztán csak az ellenőrzés miatt felmérte a Lukavac-tól a Donje-Vjetrenica szifonjának a kezdetéig a barlangot (1-es melléklet). Ez a mérés pusztán csak a térkép pontosságára vonatkozó információként szolgált, ami alapján megállapítható, hogy a felmérések különbözőségéből adódó részletgazdagságon kívül az előző felmérés eredménye tökéletes.

 

Már a térképek terepi megvizsgálásával párhuzamosan a csapat minden tagja különböző csoportokban folyamatosan túrázott a barlangban, amelynek célja a megismerés, az előzetesen kiválasztott potenciális kutatási pontok megvizsgálása és a lehetőség szerinti továbbjutás volt.

 

Visoki Kanal (Fotó: Kicsoda?)
 

A leginkább vonzó helyek a tó utáni Velika Dvorana szakaszon egy kürtő volt, ahol közel 80 méter mesterséges mászás után egyelőre nem jutottunk célhoz (2-es melléklet). Még tovább kell mászni egy közel 10 méteres szakaszon, ami után egyáltalán letisztázódik, hogy érdemes volt-e négy napnyi munkát belefektetni ebbe a kürtőbe. Fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy a Vjetrenica és a mellette elhelyezkedő Gladusa barlangok eredetileg egy rendszert alkothattak, és a köztük lévő összeköttetésre talán ez a hely alkalmas. Nem mellesleg megszületett a Gladusa barlang térképe is (3-as melléklet). Jelenleg még a letisztázatlan állapotban látható.

 

További fontos hely lehet a Dél-Keleti végpont, ami most a barlang bejáratától a legmesszebb helyezkedik el. Ez az a rész, ahol valós eredményt tudtunk elérni, de ide is három napon keresztül próbáltak eljutni a kutatók. Bár a korábban ott járt barlangászok már megismerték ezeket a szakaszokat, de elsőre egy kellemetlen szűkület állta utunkat, amit ki kellett tágítani, majd kiderült, hogy a további részekhez kötéltechnikai felszerelésekre lesz szükség, viszont a harmadik alkalommal már sikerült továbbmenni az ott már erősen elszűkülő járatokban. A végeredmény egy a korábban megismert végponthoz képest közel 30 méteres frissen felmért szakasz. (4-es melléklet)

 

A térkép megvizsgálása után feltűnt, hogy a Leopardov Kanal egészen más módon van felrajzolva. Látszott, hogy ez valószínűleg egy nehezen járható szakasz, ami árvizveszélyes -könnyen elszifonálódhat- és valószínűleg nem nézték meg olyan tüzetesen. Ebben a szakszban felfelé haladó kürtőket találtunk, amelyek mesterséges kimászására eddig nem tettünk kisérletet. (5-ös melléklet)

 

A barlang egyéb szakaszaiban is természetesen próbálkoztunk a továbbjutással. A Duboko Jezeronál tovább lehet haladni, de egyes helyeken a víz alá kell merülni és nem voltak olyan barlangászok jelenleg azon a végponton, akik ezt megkockáztatták volna légzőfelszerelés nélkül. A Duboko Jezero szakasztól Észak-Nyugatra található omladékos zónát átnéztük, de nem találtunk továbbjutást, bár kétségtelen, hogy ez a rész igazából egy terem csak nagyon nehezen járható a törmelék között. (6-ös melléklet). A folyamatos esőzések miatt a valószínűleg magasabb vízállások miatt a Duboko Jezerotól és az előbb tárgyalt omladékos teremből felfelé haladó járatban nem is lehetett az elszifonálódás veszélye nélkül haladni, így azokat a szakaszokat nem is tudtuk felderíteni.

  1. A víz alatti szakaszok kutatása a jelen levő búvárok eredménye. Ők a Proteus Project keretein belül Kelet-Hercegovina más helyein megfelelő gyakorlatra tettek szert, hogy a Lukavac – Donje Vjetrenica összeköttetést sikerben reménykedve próbálják megtalálni. Bár ez „csak” egy rövid szakasz, amit előző nyáron már a Lukavac felől is megkíséreltek felderíteni, de mindenképpen egy szimbolikus jelentőségű tett lenne. (1-es melléklet).

 

Ezen expedíció alatt nem sikerült megteremteni ezt, de egyéb eredményeket értek el. Közel 100 méter vezetőkötelet helyeztek el a víz alatt. Bár ez a behelyezett vezetőkötél fel lett mérve, de az ehhez a szakaszhoz tartozó térképi megjelenítés a jelen napig még nem készült el. Ennek megfelelően és a további kutatásban reménykedve a búvárok tovább dolgoznak a szifon felderítésén.  


Donje Vjetrenica (Fotó: Lerner Balázs)

További tervek:

 

A  térképek végleges letisztázása és kiegészítése a továbbiak feladata. Célszerű lesz a jelenlegi térképen minden egyes kérdőjellel jelölt helyet megjegyzésekkel ellátni. Sajnos a legtöbb helyen amit megvizsgáltunk nem találtunk továbbjutást.

 

Valószínűleg fontos volna a Vjetrenica térképét együtt kezelni a Gladusával, hiszen egyértelműen összefüggnek. Szeretnénk folytatni a kutatásokat a következő pontokon. Donje Vjetrenica, Leopardov Rov, Duboko Jezero, Velika Dvorana valamint a Skriveni Glavni Kanal Dél-Nyugati végpontja.

 

M:\segedlet\tmp\PR\Bosnia_kepek\IMG_3763.jpgM:\segedlet\tmp\PR\Bosnia_kepek\IMG_3585.jpg

(Fotó: Maucha Gergely)


Köszönet

Mindenek előtt szeretném megköszönni a segítőkész és messzemenően barátságos fogadtatást, amit a barlang kezelőitől kaptunk. Jó hangulatú eredményes tábor lett, ami nélkülük vagy a hozzáállásuk nélkül nem lett volna ilyen. Köszönöm Pedjának és csapatának a munkáját, amivel információkkal segítettek minket. Elfeledtem a nevüket az embereknek akik ott voltak, és ezért ez úton is bocsánatot kérek. Köszönöm Briannak a kitartó munkáját, ami lehetővé tette számunkra azt, hogy kijussunk erre a karsztterületre.

 

És természetesen köszönöm az összes résztvevő lelkes munkáját és részvételét, Balázsnak, hogy ennyit dolgozott a térképekkel, és köszönöm azoknak is, akik hiányos angoltudásom ellenére ezt valami módon külföldiül is majd emészthetővé teszik.

 

Pataki Róbert

2014. 09. 19.


 

1. Melléklet

Donje Vjetrenica térképe a felmérések adataival. Látható, hogy a régebbi típusú felmérések alapvetően jó eredményeket adnak. A barlang alaprajzának és az új felmérések poligonjainka eltérései végül is nem jelentenek jelentős különbségeket. A Donje Jezeroból induló poligonvonal a búvárok által felderített részeket jelöli, a többi vonal ellenőrző mérés, egyben a felszínen a lehető legpontosabban be lett mérve a Lukavac helyzete. A víz alatti szakaszok  felderítése és a térkép továbbrajzolása a jövőbeni tervek része.

 

2. Melléklet

A Velika Dvorana járat melletti 80 méteres kürtő kimászásának eredménye felülnézetből, a következő oldalon kiterített hosszmetszeti rajzzal.

 

Itt még további kb 10 méter mesterséges mászás után tudunk pontot tenni reményeink szerint a kutatásra. Ennek megfelelően bent hagytuk a kötelet, amellyel a kutatási pontot meg lehet közelíteni. Ez a kötél azonban nem alkalmas túrázásra, bármilyen omlás esésvonalában helyezkedik el, kényelmetlenül járható, de természetesen biztonságosan van beszerelve. Amennyiben sikerül feljutni valahova, ahol további járatokat találunk, akkor a kötélvezetés le lesz tisztázva. Jelenleg még legalább 1 napos munka hiányzik abból, hogy megnyugtatóan kipipálhassuk ezt a helyet.

 

Továbbá kérdéses még a kérdőjellel jelölt szakasz, ahol sikerült az omladékban továbbjutni és légmozgás is érzékelhető, de annyira vizes volt a kutatási napokon, hogy nem lehetett biztonságosan és „kényelmesen” bontani. Mivel ezek azok a szakaszok amelyek leginkább megközelítik a Gladusa végpontját, az összeköttetés megteremtése itt a legvalószínűbb.

3. Melléklet

Gladusa barlang alaprajza és vázlata.

 

A Vjetrenica és a tőle néhány száz méteres távolságban nyíló Gladusa a barlangok alakja alapján nagy valószínűséggel összefüggtek. A Gladusában jelentős levegőmozgás érzékelhető, és egy szűkület átbontásával nagy valószínűséggel tovább is ember által jérható szakaszokban folytatódik. Megjegyzendő, hogy a Gladusa és a Vjetrenica között egy jelentős depresszió található a felszínen, ami hosszú omladékzónát feltételez a két barlang között. Jelenleg a Vjetrenica lefoglalta annyira a csapatot, hogy ide nem volt ember aki a bontást végezhette volna, valamint fontos tény, hogy alig-alig barlang, amit nem akartunk feleslegesen háborgatni. A barlang képződményeire való tekintettel célszerű volna lezárni, és védelmet biztosítani a formavilága kincseinek.

 

4. Melléklet

A Skriveni Glavni Kanal Dél-Nyugati végpontján sikerült továbbjutni, bár összehasonlítás képpen ez egy rövidebb szakasz, mint a kürtőmászós eredmény. Ennek ellenére ez a szakasz az egyik legpotenciálisabb továbbjutási lehetőség. A járat szűk, de mindenképpen kutatható, folyamatosan emelkedő időszakos vizek által járt meander.

 

Az A271-es térképezési végpont közelében található kérdőjelek jelenleg ember által nem járható szűkületben végződnek, ezzel szemben az A262-es pontnál egy egyszerű feszítővasas bontással egyértelműen továbbjárható szakaszok találhatóak.

 

5. Melléklet

A Leopardov Kanal jelenlegi végpontján több felfelé haladó kürtő található. Ezek mesteréges kimászása jelentős eredményeket hozhat, mivel jelentős légmozgások érezhetőek a szakasz bejárati felénél. Mindenképpen érdemes tudni, hogy ez a része a barlangnak elszifonálódhat  nagyobb csapadék esetén. A kutatási napok jelentős többségén esett, ennek megfelelően ide csak egy alkalommal jutott be egy kutató csapat. Ezen egy alkalommal is sikerült továbbhaladniuk a járatokban, de szükséges a kötéltechnika és a mesterséges mászások felszerelései.

 

 

Ez pedig itt a tábornapló:

TÁBORI NAPLÓ

2014.07.26 – 2014. 08.03.

SPILJA VJETRENICA; BOSZNIA


2014.07.26. szombat


Reggel 6 óra: indulás klubtól

Pataki Robi, Matuszka Fanni, Füzy Zoli, Wágner Bori

Kamilla, Holl Balázs, Mersdorf Panni

Sötétedésre értünk a barlanghoz, kb 8 órára. Útközben kicsit elkavartuk egymást, és volt egy kamu – rendőr – büntetéses történet is.

Sátorállítás, bozótirtás, hatalmas pókokon szörnyülködés.

Éjjel esett az eső.

 

2014.07.27. vasárnap

12-kor kaptuk csak meg a barlangkulcsot. 

Egy laza terepbejárást tartottunk.

Bevittük a tóhoz a csónakot, kiépítettük a futómacskás – elhúzásos húzórendszert. 

Kb 13:00-kor mentünk be a bg-ba. 

P.Robi, Kamilla, WBori, Fanni, HB, Panni, Füzy

Elmentünk az omladékos nagy teremig, ahonnan át lehet bújni a további nagy járatba. 
Kerestünk átbújást.

Megnéztük az aranyszínű bogarakat (Hadézia?) és fehér rákokat az omladékos terem előtti fehér cseppkőlefolyásnál. A csorgó vízben tébláboltak. 

6-ig ki kellett érnünk a barlangkulcs miatt. 

Jasna és Helena, a két idegenvezető csaj riogatott minket a kígyókkal.

Kiépítettük a tábort, pungák, kábeldob. Másnap padot is szereztünk (minden nap egyre többet :) )

Megnéztük a kürtőt és a cicacsapat – járat utáni nagy omladékos teremben a kürtőmászás lehetőségeit. 

A metróalagútban próbálkoztunk egy felmászással a felszakadt aljú folyosónál. 
Megnéztük a Donja Vjetrenica felé a vízvevőhelyet (billegő!!! létra!!!) és hoztunk vizet. 

Megnéztük a Leopardov Rov bejáratát, és onnan vissza a metróalagút felé letisztáztunk egy szűk kis járat végén lévő kérdőjeleket.

Este tábori élet, fürdés slagnál, saját női wc-s vizesblokk.

Lac, Kiss Bori, Tarci Zsófi, Izápy Viktor kb. hajnali fél 2-kor érkezett meg. 

Ma is esett.


2014.07.28. hétfő

Sokszor szakad az eső.

HB bemérte a bejáratot, aztán egész nap a bejárati kört, le a Donja Vjetrenicáig, hogy tisztázzuk mennyire pontos a meglévő poligon és térkép (-> pontos). Fannival. 

Kb 12-körül mindenki lement a bg-ba. Az újonnan jötteknek idegenvezetés, Lac Brémai – muzsikus – tornyon felmászott a felszakadt aljú folyosóhoz (metróalagútnál), nincs tovább, van 1 nitt. 

Megtaláltuk a jó átbújást az omladékos nagy teremnél – Golobjuk piros felirat alatt. Innen Viktor és Zsófi kimentek. 

A hatalmas járat végén két felé váltunk, Lac, K.Bori, Panni jobbra ment tisztázni részeket; Kamilla, Robi, W.Bori, Füzy a végpont felé. 

Az első csapat kb 7 – 8-ra, a másik kb 22:30-ra ért ki. 

Mede Marci hétfő du megérkezett. 

Zsófi este kificamította a bokáját tisztázatlan körülmények között. 


2014.07.29. kedd

HB + WBori kis bg-ot térképez (700 m-re a bg-tól, Trebinje felé.) 10 – 14-ig bejárták, kb 14 – 18-ig térképezték. 

Izápy + Füzy + Panni hatalmas terem utáni vizes rész letisztázása. Sokat kerestük, míg megtaláltuk, közben új dolgokat (ami nem volt rajta a térképen) is találtunk. 
Kb 12 – 17:00-ig. 

Neoprénes pancsolás, végponti elszűkülő járat. Füzy műnyúlban átússza. 

Lac + K.Bori kürtőmászás, kb 1 db 60m-es kötelet használtak el. Kb 12 – 19.30.

Kamilla, Fanni, Robi végpont – túra. Kb 12 – 23.00-ig. Bal oldali végpont huzatol, megy tovább, de szűkebb mint egy ember. 

Esik. 

Közkaja paprikáskrumpli. 


2017.07.30. szerda

Pihenőnap – elvileg. 

Mede, Pataki, W.Bori, Zavalic (???) (rövid akna + 2 vizes járat) bg-ot nézték meg délelőtt a trebinjei ismerősökkel. 

HB próbált a Kolostor feletti bg-hoz eljutni, sikertelenül. 

Mindenki más lement a tengerpartra, hatalmas vihar (Mlininél). Kb 30 perc után megfutamodtunk (Panni + Füzy fürdött) és Trebinjében áztunk – fáztunk még pár órát az Azzaro nevű helyen. Trebinjében összetalálkoztunk Patakiákkal. Kb 22.30-kor megérkezett Balázs Gergő, Lerner Balázs, Maucha Gergő és Vass Robi. 


2014.07.31. Csütörtök

Lac + K.Bori a kürtőmászást folytatták.

HB + Füzy + WBori + búvár Robi – Leopardov Rov 10.30 – 16.00, kérdőjelek letisztázása, végignézése a járatnak. Utána úszás a tóban. 

Kamilla + Viktor + Robi végpont, jobb oldali vizes végpont, meghatározták, hogy megy tovább a térkép után is a járat. 12 – 23.00.

Mokka Gergő, Fanni, Panni a keddi részen 2 köteles rész bejárása (kézi nittelővel 1 dübel) térképezés, fotózás hatalmas járatban. 12 – 23.30 kb. 

Búvárok merültek Donja Vjetrenicába kötelet raktak be. 

Esik. Kb 4-kor kisütött a nap.

Rózsaszínű lávalámpa.


2014.08.01 Péntek

Kamilla, Kiss Bori, Lac, Fanni végponti szakasz térképezték és megnéztek egy aknát. Kb. 12 – 22.00

Pataki + Izápy kürtőt másztak kb 12-től, nem értek fel a tetejébe… majd jövőre?!

Maucha, Füzy, W.Bori, Velky Kanalba mentek megnézni pár helyet.

Bosnyákok is túráztak aznap.

Búvárok merültek, kb 10 m átmérőjű járat meg a pojle felé. 

HB + Panni tengerpartoztak, Solin – nál, tök jó strand, nagy köves – sziklás. Ott is volt egy kb 20 m hosszú barlang. 

Este közkaja, paprikáskrumpli, amihez az elején semmi fűszer nem volt, Niksa, az idegenvezető srác adománya a krumpli (jól gitározik).

Nem esett : ) 

Lac szülinapja.

Zöld lámpa installáció.

Du. Mede hazament.


2014.08.02 Szombat

Pataki kicserélte benthagyósra a köteleket a kürtőmászásnál. HB felmérte a cicacsapat – termet, WB + Fanni neoprénben megnézte a vizes továbbjutást abból a teremből, nem nagyon van légrés. 

Lac beteg.

Fotóstúra: L. Balázs, Mokka G, Balázs G, Zsófi, Viktor, Kamilla, Vass Robi, Panni. Nagy omladékos teremben, átbújás után és a nagy fehér cseppkőlefolyást.

A közepes fehér cseppkőlefolyáson nem tudtak filmezni, mert egy francia fazon összeszedte az összes állatot, amit akartak filmezni. 

Kamilla, VRobi + Panni a kivilágított részen megnéztek egy járatot, de nem sikerült tisztázni, lehet, hogy kötél kell, és seggcsont fájdalmak emiatt. 

Kötél és cuccmosás a folyóban (Trebisnica) 

Este mulatozás, közkaja paprikáskrumpli, kicsit nyers.

Vízlámpa plusszal és zöld növényekkel és szederrel. Éjjeli kávéfőzés.


2014.08.03. Vasárnap

8-kor P.Robi, Lac, W.Bori haza

9.30 körül Kamilla, HB, Panni hazaindultak.

Zsófi, Viktor, Fanni, Füzy, Kiss Bori, tovább Montenegróba.

Búvárok + M.Gergő is hazamennek ma valamikor

Itt a vége, fuss el véle.

(Most épp Zenicéből autózunk Doboj felé.)

Még az utolsó kilómétereken veszünk bureket. 

Panni. 

(átírás: Fanni)