Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csoportunk történelme

Honnan a név?

 

A csoport 1954 tavaszán alakult meg az (akkori) Épitőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Ásvány és Földtani Tanszékének Barlangkutató Csoportja (rövidítve ÉKME Csoport) - Papp Ferenc professzor kezdeményezésére, az egyetem hallgatóiból. Papp Ferenc professzor halála után veszi fel a csoport az ő nevét, így lesz 1976-tól Papp Ferenc Barlangkutató Csoport.

További információk Dr. Papp Ferencről, születésének 100. évfordulójára számos intézmény és társaság által rendezett koszorúzási ünnepség kapcsán.

Csoportunkról röviden: 

A Csoport kutatásait a Teresztenyei-forrásbarlangban kezdte, de az ottani munkák nem jártak eredménnyel, nem sikerült a feltételezett nagy rendszerbe bejutni. Ennek a területnek a kutatását később a mostani FTSK vette át.

Az '50-es évek nagy feltárás-sorozatainak sikerén felbuzdulva a csoport az 1954-es nagy nyári árvizet követően megkezdte a jósvafői Kis-Tohonya forrás mögött megnyílt árvízi forrásszáj kutatását. Az eltömődött járat kibontásával bejutottak a később Vass Imréről elnevezett barlangba. A felfedezés évében a magas vízállás miatt csak a Lagunás-szifonig jutottak el, de a következő évben annak leküzdésével az ismert járatok hosszát 1 km-re növelték. Ez a hossz egyébként azóta nem sokat változott, továbbjutási lehetőségek főleg az állandóan vízzel telt alsó járatokban és a barlang végpontját jelentő Cyklopsok-csarnoka alá nyúló Vizes-ágban lehetnek. A barlang első térképe 1956-ban készült Maucha László és Sárváry István szerkesztésében.

Dr. Papp Ferenc professzor kezdeményezésére a Vass Imre-barlang és a környező karsztterület tudományos vizsgálatára kezdték el a jósvafői kutatóállomást megépíteni (ez 1958-ban készült el), mely 1968-ig a Műegyetem, majd 1985-ig a VITUKI kezelésében működött. Az itteni szakembergárda munkájának köszönhetően a Vass Imre-barlang az ország egyik legkutatottabb és legjobban műszerezett barlangja lett. Több mint harminc évig folytak a rendszeres hőmérséklet- és csepegésmérések, radon- valamint biológiai vizsgálatok, és az elsők között mutatták ki az árapály-jelenség hatására bekövetkező kőzetmozgásokat is.

Az Egyesületünk múltjáról ill. a Vass Imre-barlangról az alábi honlapon olvasható több információ:

https://sites.google.com/site/vassimrebarlang/

 

2009 alapfokú tanfolyam

2012 Egri László elnök

2013 Papp Ferenc Barlangkutató Egyesület néven közhasznú egyesületé válunk

          A 1132 Bp., Victor Hugo 34.-be költözünk

          alapfokú tanfolyam

2014 Egri László elnök, Pataki Róbert és Borzsák Kamilla elnökségi tagok

2016 Gordos Erik elnök, Holl Balázs és Borzsák Kamilla elnökségi tagok,

         Gál István péztáros, Petró Ildikó titkár, Matuszka Fanni raktáros

2017 Gordos Erik elnök, Holl Balázs és Rosales Mária elnökségi tagok,

         Gál István pénztáros, Borzsák Kamilla titkár, Matuszka Fanni raktáros

2018 alapfokú tanfolyam

 

Alapítók, csoportvezetők
Dr. Papp Ferenc első gárdája nagyrészt a Kutatóállomás dolgozóiból került ki (Adamkó Péter, Borzsák Péter, Cser Ferenc, Czájlik István, Izápy Gábor, Kérdő Péter, Maucha László, Prágai Albert, Szilvay Péter... és még sokan mások). A csoport alapító tagjai Holly Ferenc, Holly István, Holly Sándor, Maucha László, Sárváry István, Turtsányi Sándor, Weress Kálmán voltak.

Csoportvezetők (nem teljesen biztos a sorrend): Holly Ferenc (1954-56), Maucha László (1956-63), Sárváry István (1963-?), György Péter, Müller Pál, Sohár István, Cser Ferenc, Maucha Gergely, Hlavács György, Kovács András, Egri László (2012-2016), Gordos Erik (2016-)

Kulcsfigurák a fentieken kívül sokan vannak... A 2000-es évek nagy hegymászótúráinak értelmi szerzője és szervezője Hegyi Zoltán volt, a megvalósulásban (feljutás) Szabó Lénárdé a kulcsszerep. Az aktív tagság folyamatos mozgásban tartása (hegyi illetve barlangi sport, expedíciós, illetve erőnléti túrák terén) jórészt Kovács András, Maucha Gergely és Szabó Lénárd nevéhez volt köthető akkoriban. A feltárási munkák Barabás Sándor vezetésével történtek (Villa Negra). A 2000-es évek közepétől lett fokozatosan Egri László a csoport mozgatóereje. 

A csoport célja
Az alapítók a hazai karsztok és barlangok kutatását, tudományos feldolgozását tűzték ki célul. Az évek során a tudományos kutatás, feltárás, illetve a sportcélú barlangtúrázás, sőt a hegymászás is bekerült a célok közé, ezeknek súlya az aktív tagság összetételétől függően folyamatosan változik. A '90-es évektől hangsúlyosabb a túratevékenység, a hazai barlangokon kívül a külföldi barlangok bejárásában, feltárásában is részt vesz a csoport, eredményesen szerepel barlangász-versenyeken és jelentősebb hegymászó sikerei is vannak.

Jelentősebb eredmények
Jelentősebb hazai kutatási pontok: Nagy-oldali zsomboly, Musztáng-barlang, Kuriszláni beszakadás, Gergés-lápai-víznyelőbarlang, Kossuth-barlang, Villa-negra a legutóbbi időben az István-lápai barlang és a Kuriszlánfői-zsomboly. Az ezen területek némelyikén végzett hidrológiai, geológiai, (geofizikai, biológiai) kutatások több publikációt, cikket, szakdolgozatot szültek. A csoport tradícionális területe Jósvafő és környéke, olyannyira, hogy régi tagjaink (elsősorban némelyikünk szülei) közül többen házat is vettek a faluban.

Feltáró kutatás

Legjelentősebb eredmény a Vass Imre-barlang feltárása idehaza. Részvétel a Abisso Michelle Gortani (Canin, Olaszország) kutatásában.

 

Jelenlegi kutatásaink:

Abisso Michelle Gortani és Abisso Cesare Prez-ET5-Abisso Eugenio Boegan (Canin, Olaszország) téli ill. nyári kutatásai,

Kuriszlánfői-zsomboly (Aggtelek),

Kačna jama (Karszt, Szlovénia) cseh barlangászokkal,

Lovćen Nemzeti Park, Njeguš (Montenegró) nagy magyar kutatótábor,