2012.12.08-09. Mikulástúra, Csobánka
BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ
Esemény: Mikulástúra
Helyszín, időpont: Csobánka, 2012. december 8-9.
Esemény jellege: felszíni túra
Az esemény célja: kicsiket és nagyokat hívunk a természetbe a tél kezdetén vidám családos programra felfűzve a hétvégét
Résztvevő PFBKE tagok: Gazda Attila, Petró Ildikó, Markó Gábor, Izápy Júlia, Balogh Orsolya, Rosales Mária, Péntek Zsófia, Takács Róbert, Borzsák Veronika, Králl Péter, Kovács András, Ligeti Márton, Egri Csaba, Izápy Balázs, Király Marianna, Szabó Etelka, Szabó Emőke, Szabó Kálmán, Megyeri Ágnes, Borzsák Kamilla, Egri László, Izápy Viktor, Csekő Zsuzsa
Résztvevő külsős személyek: Gazda Zalán, Markó Pál, Zsoldos Márton, Zsoldos Ábel, Sári Attila, Sári Vince, Takács Borbála , Králl Barnabás, Eső Dóra, Kovács Gergő, Megyeri Katalin, Ligeti Kadosa, Ligeti Bendegúz, Ligeti Enéh, Ligeti Ilona, Ligeti Koppány, Borzsák Sarolta, Egri Vince, Egri Illés, Egri Mátyás, Izápy-Nagy Nóra, Izápy Anna, Izápy Zsófia, Izápy Flóra, Izápy Zsuzsanna, Orosz Lázsló, Izápy Gábor, Wehovszky Erzsébet, Szabó Lénárd, Nagy Gergely Domonkos, Rántó András
Összefoglaló:
Az indulás előtti napon még nagyban fojt a betűcsata, mert senki sem tudta, hogy hova kell mennünk. Több megfejtés is született a két csapat rejtvényére, de végül Andi megerősítette a helyeset. Íme a rejtvények:
Pöttömös (családos csapat):
Csak futsz, futsz te kicsi őz,
este téged várnak.
Ahol sárga falevél
int búcsút a nyárnak.
De az ágak feketék,
bámulnak búsan felém.
Virágok elnyíltak régen,
nem moccan semmi a réten.
Élet Élvezői (felnőttek):
Még száz esztendő előtt Budapest városában
nem volt prókátor - a szó mai értelmében.
Idén nem kellett messzire utaznunk, a családok Csobánkára mentek, a többiek pedig a csillaghegyi hévmegállóból indultak a túrára. Persze a reggeli kocsmázás sem maradhatott el. Andi és Géza is megjelentek jó utat kívánni nekünk, aztán tovaszáguldottak a titokzatos helyre, amit mi nem is sejthettünk, hol lehet, pedig ott volt szállásunk.
Sikeresen megtaláltuk az első rejtvényt, ami a Róka-hegyre invitált minket, így hamar ki is értünk a faluból, nekivágtunk a hosszú lépcsősornak. Az összes rejtvényt sikerült megtalálnunk, mindegyikhez tartozott egy kis csomag finomság, mogyoró, szaloncukor, bonbon, olykor-olykor kis üveg pálinka.
A gyerekes csapat hosszú 6 kilométerét nem sokaknak sikerült teljesíteniük, csak azoknak, akik birtokolták a biztonságos járás és a beszéd képességét. Sajnos ezek hiányában minden hozzátartozójával együtt lemorzsolódott néhány versenyző, de a többiek hősiesen teljesítették a feladatot a zord körülmények ellenére.
Gyönyörű fehér hó borította az erdőt, amerre jártunk. Hideg, fázó a táj, de nagyon is élő. Itt-ott zöld levélkék tűnnek elő kis foltokban, a december eleji hó még lusta volt gondosabban betakargatni őket. Fagyos szél fúj, amelybe szárnyaival megcsimpaszkodott egy madár, egy helyben lebegett mozdulatlanul, pockokat, egereket figyelgetve. A délutáni szürkület még jobban kiemelte a hó tisztaságát és remekségét. A festékszürke ég alja kényelmesen ellilult alkonyat után, függönyt húzva a tájra. Csak Csobánka lámpáinak kis fénye volt már az iránytűnk, s mentünk arrafelé, mint a bogarak a fényre. A főtéren Mikulás osztogatott a falusi gyerekeknek ajándékokat. Szólt a zene, a Karácsonyfán pörögtek-forogtak a csillámlós díszek. A gyerekek elfáradtak, hazavitték őket. A padokat elkezdték beszedni, a szemeteket összetakarítani. A Mikulás kitartott, beszélgetett a helyiekkel, majd utolsóként ment el.
Megtaláltuk a végső rejtvényünket, ami a szálláshoz vezetett már.
Andi forralt borral, és jóleső paprikáskrumplival várt minket. Persze előkerültek sütemények, narancsok, mogyoró is vacsora után. Idén nem lett meg a mikulásjelmez, valahol elkavarodhatott, de Géza nem esett kétségbe. Behozta a terembe az ajándékcsomagokat, és elmondta a gyerekeknek, hogy útközben szegény Mikulás szánjának kicsorbult a sínje, ezért nem tudott eljönni, de a csomagokat elküldte, nehogy hoppon maradjanak a kis Papp Ferences gyerekek. Elmesélte nekik még egyik kalandos tündérmeséjét is, amit mindenki csak tátott szájjal hallgatott.
Ezután az este kellemes beszélgetésekkel telt, a cserkészház alsó emeletén pedig a MAHOE hegymászó egyesület táncos mulatságot tartott. A hegymászó-barlangászok, régi ismerősök, följöttek hozzánk egy beszélgetésre.
Reggel Andi szendvicset kent, teát, kávét főzött. Mindenki tele hassal indult haza autóval, vagy kirándulva a hévmegállóig.
