Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.09.24-27 Kačna Jama

2021.12.25

BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ

 

Esemény: Őszi Kačna kutatás                                             

Helyszín, időpont:    Kačna Jama, 2021.09.24-27.           

Esemény jellege: barlangi túra, kutatás

Az esemény célja: Cseh kutató csapattal közös expedíció a Lamski Rov-ban                              

Résztvevő PFBKE tagok: Szabó Etelka, Csepreghy Anna, Vági Alexandra, Vági Domonkos,Váczi Ábel                                             

Résztvevő külsős személyek: Cseh kutató csapat (vezető: Tomas Roth)

 

Összefoglaló:

A társaság péntek délután korán szabadult a munkából, ezért azt terveztük, hogy 2-3 körüli indulással leérünk Divača-ba este 9-10 órára; szerettünk volna még aznap este lemenni a bivakig, ezzel megspórolva a másnap reggeli szüttyögést. Ez a szép tervünk meghiúsult, amikor Hévíz magasságában kiderült, hogy Eti nem hozott slószt. Gyors brainstorming indult, végül az expedíció cseh vezetője, Tomas telefonon megígérte, hogy hoz felszerelést. Ők viszont csak késő éjjel terveztek a barlanghoz érni, ezért az esti leereszkedésnek sajnos lőttek, a felszínen ragadtunk (a kényszerbivakolás mintájára megalkottuk a kényszerfelszínezés fogalmát). Sebaj, vettünk sört és virslit, illetve raktunk tüzet. Éjfél körül elcsomagoltuk magunkat a hálózsákjainkba. Hajnalban befutott Tomas és Jiří.

Szombat reggel egyeztettük a terveinket Tomasékkal, majd ők elborzadtak az Eti gázfőzőjén időnként a főzőfej alatt fellobbanó lángnyelvtől. Eti megmutatta nekik, hogy no problem, csak el kell fújni. Nem lettek sokkal nyugodtabbak.

A csapat eleje elindult a bejárati aknába, a vége pedig csörlővel engedte lefelé a cuccokat. Az aznapi feladatunk a bagek bivakba juttatása volt. A saját bivakos és csónakos bagjeinken kívül a cseh csapat közcuccait is megkaptuk. Úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk fejenként 3-4 beggel túrázni a bivakig, inkább két kört megyünk. Ezzel a szombati nap nagy része el is ment, ezért nem indultunk el a Lamski Rov felé.

Vasárnap neoprént öltöttünk, és elindultunk a kutatás helyszínére. Megállapítottuk, hogy a 3-5 mm-s neoprénben baggel túrázni meglehetősen mazochista dolog. Kárpótolt minket a Kačna szokásos nemtörődöm szépsége: itt egy vízesés, ott egy falnyi cseppkőlefolyás, amott egy zöldeskék vízű tó. Sajnos a víz által lehordott szeméttel is sűrűn talákoztunk, ez megakadályozta a teljes idill érzését. A viszonylag alacsony vízállás miatt a kisebb tavakon való átkelés sem ment zökkenőmentesen, több helyen ki kellett lépni a csónakokból egy-egy kőpengére, hogy ne akadjunk fenn. Domi és Szandi így is fel(le?)akadt egy olyan részen, ahol alacsony volt a plafon és a vízszint is. Amíg kioperálták magukat az ördöglakatra hasonlító pozícióból, mi, többiek alaposan szemügyre vehettük a barlangi faunát. Nekem nagyon tetszettek a 2-3 cm nagyságú barlangi rákok.

Tó tavat követett, egyszercsak elértük a Lamski Rov indulási pontját. Tomast követve a napi feladatunk helyszínét is hamarosan megtaláltuk: a fő ágtól kissé felfelé irányuló oldalág, amelyből nem túl nagy hozamú, de kitartó víz szivárgott. 3-4 m után a víz „szifonhoz” ért, a járat iszappal való feltöltődése miatt a csermely közvetlenül a plafon felől érkezett. Tomas utasítása: nézzük meg, hogy a járat megy-e tovább, ha megbontjuk az iszapot. Ezután a többi cseh barlangásszal együtt továbbment a főágban kürtőt mászni és térképezni. Valószínűleg nem számolt azzal, hogy a PF legutóbbi bontási helyszíne a Kis Zöld Kőevő volt, ahol a kitöltést egyiptomi falrajzra hasonlító pozícióban, elfordított fejjel, széndioxiddal telt tüdővel adogattuk fel (zacskóban, mert a vödör nem fért le…). Ezek után egy olyan bontás, ahol többen elférünk, végtelen depóhely van, és kényelmesen tudjuk adogatni a kitermelt iszapot, hihetetlenül fellelkesítette a társaságot (főleg Etelkát). Így aztán jó magyarosan elkezdtük teljes szelvényben bontani a járatot.

Órákkal később visszaérkezett a cseh kutató csapat, és szembetalálta magát az általunk kitermelt több köbméter, salmonellás hasmenésre hasonlító agyagos iszappal. Kissé tanácstalanul szemlélték, hogy miért kellett kb 3 m előrehaladásért ilyen dágványt csinálni, amikor az általuk vizsgált végponton most mértek fel 50 m új szakaszt (amely sajnos visszaért egy, már ismert folyosóra). Etit úgy kellett kirángatnunk az oldalágból, annyira belejött a túrásba.

Visszafelé szedtünk egy kis szemetet, és megmártóztunk egy-két tóban, hogy az iszap nagyját lemossuk magunkról.

Este a bivakban nagy társasági élet zajlott, több színes kifejezést tanultunk egymástól a cseh csapatal. Mivel az egyik kisebb csónak defektes lett, megragasztottuk.

kacna.jpg

Csehek és magyarok a bivakban (Pavel Kubálek képe)

Hétfőn reggel sajnos már ki kellett jönnünk, így ez egy rövid, velős akció lett. Színesítette a kiutat, hogy kijött velünk az egyik cseh barlangász is, aki csak minimális szinten beszélt angolul. Némi activity-vel szerencsére elboldogultunk.

A cseh közcucc nélkül gyanúsan könnyű volt kimenni. Sajnos a csörlőre így is csak két adagban fértek fel a bagek, ezért Etivel lent maradtunk a bejárati akna alján, amíg az első kör felért. Egy idő után alaposan átfagytunk (az akna alján 2-3 fok körül lehet a hőmérséklet, és huzat is van), ezért elővettem egy kézmelegítő párnát, ami az ígéret szerint levegővel érintkezve aktiválódik. Az enyhe langyosság, amit produkált, jólesett a kezünknek, de nagy csodát nem tett, így örömmel üdvözöltük a leereszkedő drótkötelet. Gyorsan indultunk is kifelé. Az Etelka belső zsebében felejtett melegítőpárna a bejárati akna felénél felébredt, és szegény Eti (aki szintén elfeledkezett róla) el sem tudta képzelni, hogy mi égeti ki mindjárt az overallját.

Kiérve gyors öltözés, indulás haza. A szokásos beszélgetés közben Eti egyre jobban fészkelődött, sziszegett, majd a zsebébe nyúlva mérgesen felkiáltott:

  • Nem hiszem el! A rohadt melegítőpárna!!!!

A kegyvesztett párna az ajtózsebben utazott hazáig.

Dr. Csepreghy Anna